A kisebb gazdaságokban -főleg az Őrségben, ahol csak kiskertekben, föld végén termesztik az olajtököt- a kézi tökmagozás és szárítás a megoldás. A felszedett tököket behordják, majd az udvarokon lehet akár több héten keresztül is látni a hatalmas gúlákat. Ez a már említett "érlelés" miatt, valamint a kézi munka alacsonyabb hatékonysága miatt történik. Csak a példa kedvéért, 3 tökmagot kiszedő ember egy délután alatt (kb 4-5 óra) szed ki 10-12 kg magot. Régebben ez olyan esemény lehetett, mint a tollfosztás, vagy a fonó! Összegyűltek az asszonyok és eldiskurálgattak a munka közben.
A következő képen látható a speciálisan tökmagozásra készített állvány.
Könnyen elkészíthető, nem kell hozzá más csak 3 hosszabb deszka (ebből készül a három láb, kettő elől, egy hátul) és még kettő rövidebb deszka (ezek közé szorítjuk be a félbevágott tököt), valamint néhány szeg, amit a két tartó deszka élébe verünk bele a biztosabb fogásért. A képen látható is a felső deszkából kiálló szegek, amiknek a feje egy fogóval lett lecsípve.
A következő képen az egyik legfontosabb eszköz látható, még pedig a szárító.
Még a mai napig előfordul, hogy bízva az őszi jó időben, a napfény segítségével szárítják meg a tökmagot. Ez elég hosszadalmas, pepecselős munka. Éjszakára nem szabad a szabad levegőn hagyni a magokat, mert újból magába szívja az éjszakai párát (vonódik). Tehát délelőtt kitesz, este vissza.
A nagyobb mennyiség szárításához elengedhetetlen valamilyen szárítóeszköz. A képen látható berendezés lelke egy bojler, ami ellátja a tűztér feladatot. (Egy ügyesebb kezű lakatos könnyedén legyártja az egészet.) A teteje pedig egyszerű rosta lemez (perforált). Fontos megjegyezni, hogy a szárítást nem a füst végzi, hanem a meleg levegő, a füstöt egy kürtő segítségével kivezetjük hátul. Ezzel a módszerrel sajnos nem lehet pontosan szabályozni a hőmérsékletet, így csak a fogyasztásra és préselésre szánt magot szárítják ezzel. (A vetőmagnak szánt tökmagot maximum 40 fokon szabad szárítani, így megőrzi csíraképességét.)
A megmosott magokat lecsepegtetik, majd a perforált lemezre öntik. Kezdetét veheti a szárítás. A mennyiség és a nedvességtartalom sokban befolyásolja a szükséges időtartamot.
